Volt egyszer egy D osztály

Volt egyszer egy D osztály

Az összes oldal közül ide a legnehezebb bevezető szöveget írnom. Annyira tartalmas volt az a négy év amit együtt töltöttünk és annyi minden történt velünk, hogy azt pár szóban, mondatban vagy akár több tucat oldalon keresztül sem lehet egy egyszerű szövegben visszaadni. Voltak nagyon jó és itt-ott picit gyengébb pillanataink, de végül nagyon jó kis banda kupálódott ki belőlünk, akik még máig is elég sokszor összejárnak! Szerencsére viszonylag sok kép, videófilm és egyéb emlékek ( pl. mókás rajzok, karikatúrák és persze tengernyi anekdóta ) maradtak meg rólunk, úgyhogy van miből szemezgetni. De ami a legfontosabb, hogy aki ott volt velünk ezen a hosszú úton, az ezt mind és ennél sokkal-sokkal többet is megőrizhetett a szívében!

A hírhedt D legelső, eredeti felállása, a 9. D, még a hajdani osztályfőnökünkkel, Tóth Szilviával. A majdani végzős osztályig még végbe kell mennie pár átigazolsának! Egy biztos: már jó kis csapat voltunk akkor is, csak még egy picit több társaságra felbontva!

És még mindig a legelső MAG. Érdemes megfigyelni, hogy hogyan változtunk az évek során, miközben lényegében majdnem ugyanazok maradtunk! Egyébként az osztály ekkor már régen az iskola (k)réme volt, akik miatt a tanárinál már csak a folyosókon ment a nagyobb felhajtás!

Eddigre már nőttünk egy egész évet, íme a 10. D ! A termünket minden évben cseréltük, ami mindig a következő forgatókönyv szerint zajlott: megkapjuk a termet, nagyon nem tetszik a terem, megszokjuk a termet, lezúzzuk a termet, majd új termet kapunk, ami persze megintcsak nem tetszik... Ezen a képen a fizikai előadóban sorakozunk, ami azért is volt nagyon jó, mivel egy kis bütykölés után mindig sikerült titkoban bejutnunk a fizika szertárba. Na ott aztán volt minden, mi elborult agyú diákoknak ingere! :) Azonban a legfontosabb változás mégsem ez volt számunkra, hanem az, hogy megkaptuk Kati nénit osztályfőnöknek, akit bár nagyon sokat bosszantottunk az évek folyamán, mégis nagyon-nagyon megszerettünk!!!

Egy újabb év növekedés után ezt a formánakt értük el, ez itt már a 11. D . Ekkorra már bőven elkezdtünk az iskolai szárjaivá válni, nemcsak a tanárok, de a diákok köreiben is!

Ezen a képen látható előszőr Kati néni, aki azonban eddigre már két éve volt anyánk helyett anyánk.

És még mindig a 11. D teljes pomájában! A termünk ekkor az ének terem volt, ráadásul saját TV-vel, HIFI-vel és zongorával, amely adottságait ki is használtuk, ha csak tehettük. Természetesen az ez ellen irányuló intelmek gondos figyelmen kívül hagyásával...

Végső formánk, a minden eddigit felülmúló, fantasztikus 12. D és kedvenc osztályfőnöke! Ekkor már többé-kevésbé mindenkit foglalkoztatott némileg az Érettségi és a továbbtanulás gondolata, bizony már nem sok időnk volt hátra a nagy napig!

Bár ezek a képek meglehetősen szolidak, ahhoz képest, hogy ténylegesen mikre voltunk képesek, azért már itt is látható egy-két elvetemült pillanat. Utólagos értesüléseim és akkori tapasztalataim szerint is már-már félisten számban mentünk az alattunk járók számára, ami azért nem rossz teljesítmény!

Az osztály, mely végülis sikeresen Érettségizett le, majd Ballagot el. Igazán kár, hogy nem maradhattunk együtt! De szerencsére szabadidőnkhöz képest még mindig sok jó közös programot szervezünk!

A fizikai előadó, négy éves munkásságunk második otthona.

Fodor Imre, aki kisértetiesen hasonlít egy másik ugyancsak Imre ismerőünkre, akit személyiségi jogai miatt azonban most neM kívÁnok megneVezni. :)

PauGer, aki két év szorgos munkálkodás után fájdalmas kényszer búcsút vett tőlünk

Kati néni, kedvenc osztályfőnükünk, akinek nagyon sok jót köszönhetünk! De azt hiszem ennél a képnél szerencsétlenebb pillanatban megörökíteni nem is biztos hogy lehetett volna...

Norbi és Gergő, a két informatikus gurunk

Pota, az orosz részlegünk egyetlen, ám annál értékesebb képviselője. A cigaretta nyilván csak illusztráció, hiszen ekkor még nem volt 18 éves sem és hát az iskolában meg amúgy sem szabad rágyújtani! :)

Pota, Máté és Imrus, akik külön-külön is, de együtt meg pláne kiakasztják még a legmodernebb IQ mérőt is! :)

Jocó, Pityu és Kati valahol egy régen elmúlt verseny színhelyén vagy annak közelében

Szintén a versenyzőink, csak még Norbival kiegészítve

Sztiki, aki a 12. D-nek már nem lehetett, csak tiszteletbeli tagja, mert a valóságban az USA-ban folytatta tanulmányait egy évig

Timi és nagyon fontos, hogy Timi háta mögött, a háttérben látható számítógép hátterén Norbi kispolskija látható! :)

Timi és Máté ( a gyengébbek kedvéért: jobbról balra :)

Béci és Deddy már megint csak koccintanak, de ezúttal másképp: Tamás is besegít egy kicsit

Ejj, valami nagyon tetszhetett ott nekünk! :)

Még mindig mi, de már mint reklám szakemberek

"Jegyezd meg jól, míg a Föld kerek MINDIG LESZNEK ROCKEREK !!!" "Bárhol járunk vihar támad, szél tombol és mennydörög. / Ég szakadhat, föld indulhat, bárhogy lesz, A ROCK ÖRÖK !!!" "A régi mondás változatlan: A ROCK ÖRÖK ÉS ELPUSZTÍTHATATLAN !!!"

Vissza a főoldalra

© 1983-2009 Storm Company. Storm® is a registered trademark. All rights reserved.